Néhány hete az RTL Klub Híradó műsorában egy interjúban kérdeztek a gyermekkori elhízásról. Ennek apropóján ebben a blogbejegyzésben összefoglalom – az elsősorban dietetikai szempontból fontos – tudnivalókat.

Első teendők…

Amikor azt gondoljuk, hogy probléma van gyermekünk gyarapodásával, fontos, hogy beszéljünk a gyermekorvosunkkal, aki ha szükségesnek véli, beutalhat minket további vizsgálatokra. Előfordulhat ugyanis, hogy egy háttérben meghúzódó betegségre/állapotra (pl. endokrinológiai kórkép) hívja fel a figyelmet a testtömeg és testmagasság gyorsütemű növekedése. Ha tudjuk a probléma okát, szükséges ennek kezelése.
Lehetőleg ne a csoport- vagy osztálytársakhoz hasonlítsuk gyermekünket. A tápláltsági állapot kiértékelésében segítségünkre lehet a gyermekorvoson kívül például a védőnő vagy dietetikus is (a korábban mért testtömeg és testmagasság adatok alapján).

Nem javasolt a fogyókúra a gyermek számára!

Jó, ha konkrét célokat tűzünk ki pl. a család zöldség és gyümölcs fogyasztására nézve/képernyőidőre vonatkozóan, de nem érdemes azt figyelnünk, hogy hány kg-ot fogyott a gyermek!

Szigorúan korlátozó diéta helyett a fókusz a kiegyensúlyozott, változatos étrenden legyen!

Ha a gyermek számára más ételt készítenénk, mint amit a család többi tagja eszik, az rontana a gyermek evéssel való viszonyán. Ne felejtsük el azonban, hogy gyermekkorban (is) elsődleges cél, hogy egészséges kapcsolata alakuljon ki az ételekkel és a saját testével is.  Ha szigorúan korlátoznánk egyes élelmiszerek (pl. nassolnivalók) fogyasztását, azzal még vonzóbbá tennénk számára ezeket, vagy ha elfogyasztja, rossz érzéseket váltana ki benne. Fontos lenne azonban, hogy az ételekhez pozitív érzelmek társuljanak, ez fogja ugyanis őt segíteni abban, hogy új ételeket is szívesen megkóstoljon.

Alakítsunk ki egészséges szokásokat a családban!

Az egészséges életmód részeként, a gyermek számára megfelelő étrend biztosítása fontos (egyébként teljesen függetlenül a testsúlytól, minden gyermek számára), hiszen ez hatással van későbbi egészségére nézve. Az ételeket, amikor csak van lehetőségünk közösen fogyasszuk el a családi asztalnál ülve!

A kalóriák számolása helyett érdemes inkább gyermekünkre (éhség és teltség jelekre) figyelni. Tanítsuk meg neki, hogy a kellemes jóllakottság érzésénél hagyja abba az evést, pl. ne akkor dicsérjük meg, ha mindent megevett a tányérról! Ne az üres tányér legyen a cél, hanem, hogy figyeljen saját testére.

Lehetőleg kerüljük étkezések alkalmával a zavaró tényezőket! Tv nézés közben nehezebben tud a teste jelzéseire fókuszálni a gyermek (Éhes még? Jóllakott már?), és az előtte lévő ételekről, a családi beszélgetésekről is elveszi a figyelmét.

Ne bélyegezzük meg az ételeket az „egészségtelen” és „egészséges” jelzővel! Ez szintén ront a gyermeknek az evéssel/ ételekkel kapcsolatos viszonyán. Fontos, hogy a testére se használjunk negatív jelzőket pl. duci, pufi, dagi, túlsúlyos.

Biztosítsunk elegendő időt a nyugodt alvásra és a szabadban töltött mozgásra!

Milyen ételeket egyen a család? Néhány ötlet…

• Minden esetben a család és gyermek által kedvelt ételekből indulunk ki. Nem javasolt olyan ételt „leküzdeni a torkunkon”, amit nem kedvelünk!

Érdemes megfigyelni melyik élelmiszercsoport szerepel ritkábban az étrendben, és átgondolni, hogyan s milyen formában lehetne elkészíteni, hogy azt szívesen egye a gyermek is. Az étrendből hiányzó tápanyagokat szükséges pótolni (pl. étrend-kiegészítővel), amíg azok az ételekből nem biztosíthatók, megfelelő mennyiségben.

• A főétkezések (reggeli/ ebéd/vacsora) tartalmazzanak fehérje forrást (pl. hús, hal, tej- és tejtermékek, tojás), magasabb szénhidrát tartalmú élelmiszert (pl. gabonafélék, álgabonák, burgonya, édesburgonya) és zöldséget vagy gyümölcsöt. Ételkészítéshez használjunk növényi olajat! Így biztosítható a kicsik számára minden tápanyag, ami ebben az időszakban a gyors fejlődéshükhoz nélkülözhetetlen.

• Ne feledkezzünk meg a kisétkezésekről sem, azaz a tízórairól és uzsonnáról!

• Ha van rá lehetőségünk, kínáljunk minden étkezésre zöldséget vagy gyümölcsöt is!

• Lehetőleg kerüljük a bő olajban sült ételek rendszeres fogyasztását, például a fasírtot/ halrudacskát/burgonyát sütőpapírral bélelt tepsiben is süthetjük.

• Cukrot és sót fokozatosan csökkentve használjunk, egyre kevesebb mennyiségben az ételkészítéshez. Bátran fűszerezzünk zöldfűszerekkel!

• Ételeket (pl. mártás, főzelék) sűríthetjük teljes kiőrlésű liszttel pl. zabpehelyliszt, teljes kiőrlésű búzaliszt.

• Ha sütünk, helyettesítsük a liszt egy részét teljes kiőrlésű vagy graham liszttel!

• Vonjuk be a gyermeket is az ételkészítésbe, amikor csak van rá lehetőségünk! Így tapasztalatot szerez az alapanyagokkal kapcsolatban, ami hosszútávon növeli az esélyét, hogy idővel elfogadjon új ételeket is.

Meddig érdemes várni?

Egyre több bizonyítékunk van arra vonatkozóan, hogy a korai intervenció (azaz az életmódba való „beavatkozás” csecsemő vagy kisgyermekkorban) sokkal hatékonyabb lehet, mint ha későbbi életkorban, például serdülőkorban kezdenénk. (Persze ilyenkor sem felesleges!).

Csak, hogy egy példát említsek a gyakorlatból: ha egy 1 éves gyermeknek teljes kiőrlésű kenyeret kínálunk valószínűleg kb. a 10. kínálás után már elfogadja, azonban idősebb gyermek esetében ez sokkal több időt vehet igénybe, sokkal nehezebben szokja meg a jellegzetes ízt, állagot, ha korábban még csak nem is találkozott vele.

Tudom, hogy nagyon sok szülő aggódik gyermeke súlya miatt. Ebben is próbálok segíteni a Czeizel Intézet szervezésében megvalósuló „Gyermektáplálás dietetikussal” nevű, online tanfolyamommal.

Nagyon fontosnak tartom a szülők edukálását a legújabb szakmai ajánlásokkal kapcsolatban, hiszen tudom, hogy nincs egyszerű dolguk: folyamatosan zúdul ránk a sok információ, amiből nagyon nehéz kiszűrni, mi az ami hiteles.

A tanfolyam 2 órás, interaktív, azaz lehetőség van a személyes/egyedi kérdéseket is feltenni.

A főbb témák, melyekről biztosan lesz szó:

• Hogyan állítsuk úgy össze az étrendet, hogy az hosszútávon támogassa gyermekünk egészségét?
• Mit tehetünk, ha a gyermekünk nem fogadja el a felkínált ételeket, válogat? (Leggyakoribb probléma, hogy nem szereti a gyermek zöldségeket. Ilyen esetben is fontos, hogy ne hagyjuk annyiban a dolgot!)
• Kisgyermekes családok gyakran érzik, hogy nincs energiájuk vagy idejük főzni. Ezzel kapcsolatban is több gyakorlati ötletet adok.

Várlak szeretettel, ha gyermeked már elmúlt 1, de még nincs 13 éves.

Kattints erre a linkre a jelentkezéshez:

https://czeizelintezet.hu/szolgaltatasok/gyermektaplalas-1-eves-kor-felett/

 

A bejegyzésben reklámnak minősülő tartalom szerepel. 

Gyermekekkel foglalkozni dietetikusként cseppet sem unalmas…

Hihetetlen, de az év fele már el is repült. Itt az ideje egy kicsit megállni, visszatekinteni, és összegezni az elmúlt időszakot. Gyakran érzem, hogy nem haladok olyan tempóban, mint, ahogy elterveztem, de most, hogy kicsit lassítottam, és átgondoltam ennek a 6 hónapnak a történéseit, rájöttem, hogy nagyon tartalmas kis időszak volt.

Januárban csatlakoztam a Kiskanál Kommandó csapatához, ahol izgalmas projektekben vehetek részt, például a VIP csoportban segítem a kisbabás, kisgyermekes szülőket a gyermekük táplálásával kapcsolatos kérdésekben.

A hónap emellett izgalmas előkészületekkel telt, hiszen februárban elérhetővé vált a Szőlőszem első terméke, a hűtőre rakható menütervező. Azóta ez már sok család hétköznapját segíti a tudatosabb, gyorsabb bevásárlás és ételkészítés megvalósításában, színesebb és változatosabb étkezések létrejöttében.

Szerettem volna kicsit konkrétabb tippekkel, ötletekkel is segíteni, ezért Facebook és Instagram oldalamon elindítottam a „Hogyan tervezzünk családi menüt?” poszt sorozatot. Ebben igyekszem röviden, könnyen érthetően megfogalmazni, mire érdemes ügyelni, amikor összeállítjuk a családi étrendet.

Márciusban elindult a blogom. Írtam arról, mit tehetünk, ha étvágytalan a gyermekünk, de olvashattok például arról, hogy milyen halakat érdemes kínálni a kicsiknek, vagy hogy adhatunk-e hagymát a babáknak.

A májusi hónap sem telt unalmasan, hiszen gyermek dietetikai online konzultációs lehetőséggel is bővült a Szőlőszem szolgáltatása. A hozzám forduló szülőknek segítek a hozzátáplálással vagy kisgyermektáplálással kapcsolatos kérdések megválaszolásában. 

Egy nem tervezett fordulat, ugyanakkor hatalmas büszkeség számomra, hogy ezentúl a cikkeim és receptjeim a Street Kitchen KIDS felületén is megjelennek.

Ha kíváncsi vagy, milyen ásványi anyag forrásokat érdemes a babák étrendjébe beépíteni kattints ide: 

https://streetkitchen.hu/kids/asvanyianyag-forrasok-baba/

De, ha inkább vacsora ötletet keresel, akkor nézd meg a zöldséges tojásmuffin receptemet: 

https://streetkitchen.hu/kids/sos-falatok/zoldseges-tojasmuffin/

Szerettem volna, hogy megvalósuljon a személyes gyermek dietetikai konzultáció lehetősége is, hiszen tudom, hogy sok család jobban szereti az egészségügyi szolgáltatásoknak ezt a formáját.

Júliustól a Czeizel Intézet gyermekdietetikai szakrendelésen várlak titeket szeretettel, amennyiben szeretnétek hiteles információt a hozzátáplálással vagy gyermektáplálással kapcsolatos kérdésekben. Például: Mik a szükséges/felesleges eszközök? Mi van, ha visszautasítja babánk a püréket/darabos ételeket? Vajon eleget eszik? Nem eszik túl sokat? Mikor és hogyan vezethetjük be az allergéneket az étrendbe? Hogyan tervezzünk menüt? Hogyan készítsünk gyermekünk számára megfelelő ételeket, ami hosszútávon támogatja az egészségét? 

Ha szeretnél bejelentkezni, itt teheted meg: https://czeizelintezet.hu/szolgaltatasok/gyermekdietetika-szakrendeles/

Remélem még sok ilyen tartalmas félév vár a Szőlőszemre. Köszönöm, hogy itt vagytok. Minden támogatás nagyon jól esik és sokat jelent nekem, legyen az egy megosztás vagy őszinte ajánlás más családoknak.

Bartus-Preizler Gabriella

a Szőlőszem gyermekekkel foglalkozó dietetikusa

A magyar konyha egyik leggyakoribb, legnépszerűbb alapanyagai közé tartoznak a hagymafélék. Lehet, hogy benned is felmerült már a kérdés: ízesítheted a babád ételeit hagymával? Nem túl csípős még nekik? Nem fog fájni a hasuk tőle? Hogyan vezessük be az étrendjükbe?

Néhány éve, évtizede a hozzátáplálási ajánlások sokkal szigorúbbak voltak. Mára már azonban tudjuk, tapasztaljuk: lehetünk bátrabbak, indokolatlan lenne teljesen kizárni a picik étrendjéből olyan szuper alapanyagokat, mint például a hagymaféléket.

Tudom, ez sokak számára meglepő lehet, de – még, ha a hozzátáplálás első heteiben óvatosabban vagyunk is –  nem szükséges megvárnunk a babánk első szülinapját a bevezetéssel! 

Természetesen, ha gyermekednek gyomor-, bélrendszeri panasza, betegsége van (pl. reflux), akkor kérd szakember tanácsát a táplálással, javasolt élelmiszerekkel kapcsolatban!

Milyen ételekbe rakhatunk hagymát?

Az édes ételek kivételével szinte mindenbe passzol, például: húsgolyóba (pl. reszelve vagy apró kockákra vágva), húslevesbe főve (így édes, kimondottan szeretik a picik, fontos, hogy puha legyen, ha mi könnyen össze tudjuk nyomni az ujjunkkal, akkor a már darabosat evő babák is meg tudják „rágni” az ínyükkel), túrókrémbe, cottage cheese-be (pl. snidlinges túrókrém), tojásos ételekbe (pl. omlett, rántotta, tojáskrém), egészben, sütve hús/hal és más zöldségek mellett (ebben az esetben is fontos, hogy puha legyen), rakott ételekbe, zöldségpástétomokba, zöldségkrémlevesekbe, főzelékekbe, tócsnikba (pl. cukkini tócsni, sárgarépa tócsni) stb. 

Miért jó, ha rendszeresen szerepelnek hagymafélék a menüben?

• Jellegzetes ízt adnak az ételeknek, ami a bennük lévő kéntartalmú vegyületeknek köszönhető. Ez a csípős íz hőközléssel (sütés, főzés, párolás) csökkenthető, így általában jobban elfogadják a kicsik. Fontos, hogy ebben az életkorban minél többféle ízű alapanyaggal megismerkedjenek. 
• Jól tárolható emiatt egész évben, könnyen beszerezhető alapanyag.
• Szerepe van az egészséges bélflóra fenntartásában (a bennük található prebiotikumoknak köszönhetően).
• Vitaminokat, ásványi anyagokat, rostot és antioxidánsokat tartalmaz, ugyan valószínűleg nem fog nagy mennyiséget megenni belőle gyermeked, de sok kicsi sokra megy! 

Hogyan vezessük be a hagymát a baba étrendjébe?

A hagymafélék nem tartoznak a gyakori allergének közé, ettől függetlenül, mint minden más alapanyagot először csak kis mennyiségben adjunk az ételekhez, ha nem tapasztalunk tünetet, akkor a későbbiekben növelhetjük a mennyiséget. Íze és állaga miatt ne nyersen kínáljuk a babának!

Példák a bevezetésre:

Ha püréket eszik a babánk, a gőzpárolóba rakhatunk hús, zöldségek, burgonya mellé egy kis hagymát is.  

Ha darabosat, reszelhetünk pl. vagdaltba is, amit sütőpapírral bélelt tepsiben sütünk (bő olajban sütés helyett), majd hosszúkás formában (ha marokfogással fog még) vagy 1 cm x 1 cm-es kis kockákban (ha már 2 ujjával csipeszfogással teszi az ételeket a szájába) tálalunk. 

És íme egy hagymás recept! Érdemes elkészíteni, ha már gond nélkül bevezettétek babádnak az alapanyagait, és ügyesen harap, rág, nyel darabos ételeket is. 

Sajtos- újhagymás korongok

Hozzávalók⁣

Sajt reszelve (pl. trappista): 200 g⁣

Natúr joghurt: 125 ml⁣

Zabpehely (aprószemű): 60 g ⁣

Tojás: 1 db ⁣

Újhagyma: 1/2-1 szál felaprítva (vagy snidling, medvehagyma) ⁣
⁣
Elkészítés⁣
Az alapanyagokat összekeverem, sütőpapírt teszek egy nagy méretű tepsibe, majd kis korongokat formázok rá a masszából.⁣
Előmelegített sütőben, magas hőfokon néhány percig sütöm. Ha kezd pirulni, már kész is vagyunk!

Friss zöldség nagyon jól passzol hozzá. Ízletes tízórai vagy uzsonna gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. 

Szőlőszem TIPP: A sajt elég sós élelmiszernek számít, így plusz sót nem szükséges beleraknunk, még ha felnőtteknek készítjük, akkor sem.

Írta: Bartus-Preizler Gabriella, gyermekekkel foglalkozó dietetikus

A www.szoloszem.com honlap tartalma nem helyettesíti a személyes tanácsadást!

Ha tetszett a blogbejegyzés oszd meg másokkal is, hogy minél több kisbabás és kisgyerekes szülőt segítsen gyermeke táplálásában!

⁣

Nemrég feltettem Instagram követőimnek egy kérdést: aggódtak-e már azon, hogy a gyermekük nem eszik eleget. Megdöbbentő válasz érkezett: az általam megkérdezett szülők 90%-a volt már korábban bizonytalan ezzel kapcsolatban.

Sokakban kelt aggodalmat, amikor a gyermeke az étel felett étvágytalanul ül, esetleg csak épphogy belekóstol abba. Vajon mikor kell aggódnunk? Mi lehet a megoldása ennek a problémának? Blogbejegyzésemben ezeket a kérdéseket szeretném körbejárni.

Először is összeszedtem azokat a dolgokat, amit jobb inkább kerülni, ha azon aggódunk, hogy a gyermekünk keveset eszik.

Ezek biztosan nem használnak:

• Ne kérjünk tanácsot ismerősöktől, rokonoktól, és ne különböző Facebook szülői csoportokban keressük a megoldást! Ha egy ilyen csoportban felteszünk egy kérdést, akkor fontos, hogy tisztában legyünk vele: a válaszadó nagy valószínűséggel nem szakember, nincs egészségügyi végzettsége, azaz megfelelő tudása sem a gyermekek táplálásával, növekedésével kapcsolatban. Ami az egyik gyermek esetében beválik, a mi gyermekünk esetében még akár ártalmas is lehet.
• Ne próbáljuk mi befolyásolni azt, hogy gyermekünk mennyit eszik! Egészséges gyermekek kompetensek ebben, hiszen a picik egy jól működő, önszabályozó mechanizmussal születnek, azaz pontosan érzik, mikor éhesek, és mikor laktak jól.
• Kerüljük az étellel való jutalmazást! Pl. „Ha megeszed a zöldséget, nézheted a kedvenc meséd”.
• Nem szerencsés büntetnünk sem az étellel: Pl. „Ha nem eszed meg az ebéded, akkor délután nem megyünk játszótérre!”
• Tukmálás Pl. „Egyél még, alig fogyott valami a tányérodból!”
• Zsarolás pl. „Addig nincs csoki, amíg meg nem eszed a főzeléket!”
• A gyermek figyelmének elterelése evés közben pl. tv-ben vagy tableten mesenézéssel.
• Az egészséges testképük kialakulását negatívan befolyásolja, ha a szülő megjegyzéseket tesz a gyermek testalkatára, összehasonlítja kortársaival.

A fenti mondatok bármilyen jó szándékkal is mondjuk, nagyon károsak, ráadásul pont az ellenkezőjét érjük el velük.

Rendben, de akkor mégis mit csináljunk?

Gondoljuk át, mióta áll fenn a probléma! A kicsiknél átmenetileg, rövidebb ideig okozhat étvágytalanságot például a fogzás is. Ilyen esetben kínálhatjuk a piciket hideg ételekkel, melyek jólesnek a gyulladt ínynek, emellett ajánlott egyeztetni gyermekorvosunkkal a fájdalomcsillapítás egyéb módjairól is.

Egyes banálisnak mondható betegségek is járhatnak néhány napig étvágytalansággal, ilyen esetben nem érdemes erőltetni az evést, a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra azonban mindenképp figyeljünk.

Ha hirtelen változást veszünk észre gyermekünk étvágyában (vagy hosszabb ideje fennáll már), akkor mindenképp forduljunk szakemberhez, ebben az esetben első körben a gyermekorvosunkhoz, hogy kiderüljön, mi a probléma pontos oka!

Minden gyermek más, egyéni elbírálást igényel, hogy kinek milyen további vizsgálatra van szüksége. Első körben ki kell zárni az esetleges betegségeket: például a kisgyermekek étvágytalanságának lehet az oka vashiány, de számos más kórállapot (pl. vakbélgyulladás, evészavar) is állhat a háttérben.

Ha tudjuk az étvágytalanság pontos okát, szükséges megkezdeni a kezelést.

Emellett összegyűjtöttem néhány általános jótanácsot, ami segíthet gyermekünknek, hogy nyitottabb legyen új alapanyagok elfogadásában, és lelkesebben üljenek le enni:

• Vonjuk be őket a bevásárlásba! (természetesen nem a jelenlegi járványhelyzetben)
• Főzzünk, süssünk közösen! Minden egyes találkozás az alapanyagokkal számít. Koruknak megfelelő, biztonságos feladatokat már egészen kicsikre is rábízhatunk pl. segíthetnek megmosni a zöldségeket. Ennek során is sok tapasztalatot szereznek: milyen a zöldség színe, héja, illata. Ez mind növeli az esélyét, hogy majd amikor a tányérjukon látják, megkóstolják azt.
• Állítsunk fel szabályokat! (pl. nincs étkezések között nassolás) Egy éves kortól napi 5x-i étkezés javasolt. Ha a gyermek étkezések között nassol, akkor nagy valószínűséggel nem lesz éhes, mikor asztalhoz ülünk. A napirend megtartásában, a változatos étkezés megvalósításában segít, ha megtervezzük előre a családi menüt. Ebben segítségünkre van a Szőlőszem menütervező, hogy mi is ez, megnézheted ITT.
• Bátorítsuk őket, hogy bízzanak a testük jelzéseiben! Étkezések során ne azt figyeljük hány gramm étel fogyott a tányérjukról, helyette érdemes figyelembe venni az éhség és teltségjeleket. Ha jóízűen falatoznak, legyen lehetőségük repetázni, viszont ha már jóllaktak vagy nem kérnek egy adott ételből, akkor tartsuk ezt tiszteletben.
• Kínáljunk nekik változatos, koruknak megfelelő ételeket! Egy-egy új alapanyagot akár 8-10 alkalommal szükséges kínálni, mire elfogadják. Jó, ha kitartóak és türelmesek vagyunk.
• Játsszunk az ételekkel! Ha hagyjuk, hogy kézzel is megfoghassák az alapanyagokat, akkor segítjük őket abban, hogy jobban megismerjék őket, ez szintén növeli az esélyét, hogy megkóstolják, és egyszer majd megszeressék ezeket.
• Beszéljünk pozitívan a saját és gyermekünk testéről! Tudatosítsuk, hogy minden emberi test különböző, de ettől még úgy jó, ahogy van.
• Együnk együtt, nyugodt körülmények között, jó hangulatban! A szülői minta nagyon sokat számít. Ha azt látják, hogy a mi tányérunkra is változatosan, sokféle élelmiszer kerül, és jóízűen fogyasztjuk el azt, az segít, hogy ők is lelkesebben üljenek le enni.
• Mozogjunk sokat, legyünk minél többet a szabad levegőn! Képernyő előtt töltött idő (tv, tablet, számítógép, telefon) 2 éves kortól is maximum (!) 60 perc legyen a nap során (WHO ajánlás).

Miben tud segíteni egy gyermekekkel foglalkozó dietetikus?

Az anamnézis felvétele során kérdéseket teszünk fel, valamint kiértékeljük a gyermek táplálkozási naplóját. Megvizsgáljuk, hogy az étrend megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza-e a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat.
Sok esetben tapasztaljuk, hogy az elégtelen gyarapodás hátterében a nem megfelelő étrend áll. Fontos megjegyezni, hogy a gyermek megfelelő hossz- és súlynövekedése önmagában nem garancia arra, hogy az étrend rendben van. Viszonylag új problémának mondható, néhány évtizede ismert jelenség: a minőségi éhezés. A jólléti társadalmakban jellemző, amikor a gyermek (és felnőtt) elegendő mennyiségű ételt fogyaszt, azonban minősége nem megfelelő, ennek következtében hiánybetegségek alakulhatnak ki.

Megvizsgáljuk a gyermek folyadékfogyasztási szokásait is, ugyanis étvágytalanság hátterében állhat, például az is, hogy túl sok tejet, tejitalt, gyümölcslevet vagy egyéb italt iszik.

Segítünk kiértékelni a gyermek percentilis görbéjét. Előfordulhat, hogy szülőként azt gondoljuk, gyermekünk nagyon keveset eszik, azonban amikor megvizsgáljuk a növekedési görbét azt látjuk, hogy nincs különösebb ok az aggodalomra ebből a szempontból, hiszen megfelelően fejlődik.

Átbeszéljük az étkezés körülményeit: milyen pózban eszik a gyermek, milyen eszközökkel. Ugyanis ezek is mind hatással vannak arra, hogy a kicsik milyen lelkesen ülnek le enni, és mennyi időt töltenek el szívesen az asztalnál. Megvizsgáljuk a napirendet, hiszen hatalmas jelentősége van annak is, hogy a gyermeket hányszor kínáljuk étellel egy nap folyamán.

Recept ötletekkel, valamint hasznos konyhai tippekkel látjuk el a hozzánk fordulókat, amely segítség a mindennapi bevásárlásban, ételkészítésben.

Elérhető online dietetikai tanácsadásom, melynek részleteiért kattints ide.

Írta: Bartus-Preizler Gabriella, gyermekekkel foglalkozó dietetikus

Ha tetszett a blogbejegyzés oszd meg másokkal is, hogy minél több kisgyerekes és kisbabás szülőt segítsen gyermeke táplálásában!

Ez a keksz recept egy tipikus egykezes recept!  Na, de mit is jelent ez?

“Egykezes receptjeim” olyan kisgyermekes szülőknek szólnak, akiknek kevés idejük jut sütésre, főzésre, de mégis szeretnének finom és tápláló ételeket készíteni családjuknak.
Miért “egykezes”? Valószínűleg ritka az az alkalom, amikor 100%-ban a főzésre tudunk koncentrálni. Az egyik kezünkkel egy kíváncsi babát vagy totyogót fogunk, teregetünk, esetleg DUPLO tornyot építünk. Marad egy szabad kezünk, ezzel kell gazdálkodni. 🙂
Ez a zabkeksz is pont egy ilyen gyorsan, egyszerűen elkészíthető étel, ahhoz hogy megcsináljuk, nincs szükség különösebb konyhai gyakorlatra sem.

Hozzávalók

Banán: 2 db
Zabpehely (aprószemű): 100 g
Mandula (darált): 3 evőkanál

Elkészítés

1. Egy tálban villával összenyomjuk a banánt.
2. Összekeverjük a zabpehellyel és a darált mandulával.
3. Sütőpapírral bélelt tepsiben korongokat formálunk.
4. Előmelegített sütőben 180 °C-on kb. 15 percig sütjük.

A keksz szuper kisétkezésre (tízóraira vagy uzsonnára), elcsomagolhatjuk egy dobozba, és egy kis gyümölcs társaságában magunkkal vihetjük, akár a játszótérre vagy egy kirándulásra is.

Tipp menütervezéshez: Ajánlott a gyerekek étrendjébe rendszeresen olajos magvakat tartalmazó ételt tervezni, hiszen nagyon jó a zsírsavösszetételük, jó növényi fehérjeforrások, sokat tartalmaznak rostból, vitaminokból, ásványi anyagokból és egyéb szuper növényi vegyületekből.  Kb. 4 éves korig azonban, hogy csökkentsük a fulladás kockázatát ajánlott magvajak vagy darált formában adnunk az ételekhez. Érdemes natúr, sótlan változatot választani.

Babáknak is adhatjuk ezt a kekszet? 

Ez több dologtól is függ. Ha egy ideje már probléma nélkül harap, rág és nyel a gyermekünk darabos ételeket is, valamint az adott hozzávalókat is bevezettük már az étrendbe, akkor igen, adható. 
Ha allergia szempontjából magasabb rizikójú a gyermekünk, akkor érdemes beszélni gyermekorvosunkkal az alapanyagok bevezetésének idejéről és módjáról. 

Arról, hogy milyen egy jó kisétkezés, mi a szülők, valamint a gyermekek szerepe, „feladata” a gyermektáplálásban, az M2 Petőfi TV „Én vagyok itt” című műsorában beszéltem.

Ha kíváncsiak vagytok, kattintsatok a linkre, 17:35-től látható a riportom:

https://mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2021-02-27-i-adas-elso-resz/

Ha tetszett a blogbejegyzés oszd meg másokkal is, hogy minél több kisgyerekes és kisbabás szülőt segítsen gyermeke táplálásában!

A www.szoloszem.com honlap tartalma nem helyettesíti a személyes tanácsadást!