Nemrég feltettem Instagram követőimnek egy kérdést: aggódtak-e már azon, hogy a gyermekük nem eszik eleget. Megdöbbentő válasz érkezett: az általam megkérdezett szülők 90%-a volt már korábban bizonytalan ezzel kapcsolatban.
Sokakban kelt aggodalmat, amikor a gyermeke az étel felett étvágytalanul ül, esetleg csak épphogy belekóstol abba. Vajon mikor kell aggódnunk? Mi lehet a megoldása ennek a problémának? Blogbejegyzésemben ezeket a kérdéseket szeretném körbejárni.
Először is összeszedtem azokat a dolgokat, amit jobb inkább kerülni, ha azon aggódunk, hogy a gyermekünk keveset eszik.
Ezek biztosan nem használnak:
- Ne kérjünk tanácsot ismerősöktől, rokonoktól, és ne különböző Facebook szülői csoportokban keressük a megoldást! Ha egy ilyen csoportban felteszünk egy kérdést, akkor fontos, hogy tisztában legyünk vele: a válaszadó nagy valószínűséggel nem szakember, nincs egészségügyi végzettsége, azaz megfelelő tudása sem a gyermekek táplálásával, növekedésével kapcsolatban. Ami az egyik gyermek esetében beválik, a mi gyermekünk esetében még akár ártalmas is lehet.
- Ne próbáljuk mi befolyásolni azt, hogy gyermekünk mennyit eszik! Egészséges gyermekek kompetensek ebben, hiszen a picik egy jól működő, önszabályozó mechanizmussal születnek, azaz pontosan érzik, mikor éhesek, és mikor laktak jól.
- Kerüljük az étellel való jutalmazást! Pl. „Ha megeszed a zöldséget, nézheted a kedvenc meséd”.
- Nem szerencsés büntetnünk sem az étellel: Pl. „Ha nem eszed meg az ebéded, akkor délután nem megyünk játszótérre!”
- Tukmálás Pl. „Egyél még, alig fogyott valami a tányérodból!”
- Zsarolás pl. „Addig nincs csoki, amíg meg nem eszed a főzeléket!”
- A gyermek figyelmének elterelése evés közben pl. tv-ben vagy tableten mesenézéssel.
- Az egészséges testképük kialakulását negatívan befolyásolja, ha a szülő megjegyzéseket tesz a gyermek testalkatára, összehasonlítja kortársaival.
A fenti mondatok bármilyen jó szándékkal is mondjuk, nagyon károsak, ráadásul pont az ellenkezőjét érjük el velük.
Kép: Canva
Rendben, de akkor mégis mit csináljunk?
Gondoljuk át, mióta áll fenn a probléma! A kicsiknél átmenetileg, rövidebb ideig okozhat étvágytalanságot például a fogzás is. Ilyen esetben kínálhatjuk a piciket hideg ételekkel, melyek jólesnek a gyulladt ínynek, emellett ajánlott egyeztetni gyermekorvosunkkal a fájdalomcsillapítás egyéb módjairól is.
Egyes banálisnak mondható betegségek is járhatnak néhány napig étvágytalansággal, ilyen esetben nem érdemes erőltetni az evést, a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra azonban mindenképp figyeljünk.
Ha hirtelen változást veszünk észre gyermekünk étvágyában (vagy hosszabb ideje fennáll már), akkor mindenképp forduljunk szakemberhez, ebben az esetben első körben a gyermekorvosunkhoz, hogy kiderüljön, mi a probléma pontos oka!
Minden gyermek más, egyéni elbírálást igényel, hogy kinek milyen további vizsgálatra van szüksége. Első körben ki kell zárni az esetleges betegségeket: például a kisgyermekek étvágytalanságának lehet az oka vashiány, de számos más kórállapot (pl. vakbélgyulladás, evészavar) is állhat a háttérben.
Ha tudjuk az étvágytalanság pontos okát, szükséges megkezdeni a kezelést.
Emellett összegyűjtöttem néhány általános jótanácsot, ami segíthet gyermekünknek, hogy nyitottabb legyen új alapanyagok elfogadásában, és lelkesebben üljenek le enni:
- Vonjuk be őket a bevásárlásba! (természetesen nem a jelenlegi járványhelyzetben)
- Főzzünk, süssünk közösen! Minden egyes találkozás az alapanyagokkal számít. Koruknak megfelelő, biztonságos feladatokat már egészen kicsikre is rábízhatunk pl. segíthetnek megmosni a zöldségeket. Ennek során is sok tapasztalatot szereznek: milyen a zöldség színe, héja, illata. Ez mind növeli az esélyét, hogy majd amikor a tányérjukon látják, megkóstolják azt.
- Állítsunk fel szabályokat! (pl. nincs étkezések között nassolás) Egy éves kortól napi 5x-i étkezés javasolt. Ha a gyermek étkezések között nassol, akkor nagy valószínűséggel nem lesz éhes, mikor asztalhoz ülünk. A napirend megtartásában, a változatos étkezés megvalósításában segít, ha megtervezzük előre a családi menüt. Ebben segítségünkre van a Szőlőszem menütervező, hogy mi is ez, megnézheted ITT.
- Bátorítsuk őket, hogy bízzanak a testük jelzéseiben! Étkezések során ne azt figyeljük hány gramm étel fogyott a tányérjukról, helyette érdemes figyelembe venni az éhség és teltségjeleket. Ha jóízűen falatoznak, legyen lehetőségük repetázni, viszont ha már jóllaktak vagy nem kérnek egy adott ételből, akkor tartsuk ezt tiszteletben.
- Kínáljunk nekik változatos, koruknak megfelelő ételeket! Egy-egy új alapanyagot akár 8-10 alkalommal szükséges kínálni, mire elfogadják. Jó, ha kitartóak és türelmesek vagyunk.
- Játsszunk az ételekkel! Ha hagyjuk, hogy kézzel is megfoghassák az alapanyagokat, akkor segítjük őket abban, hogy jobban megismerjék őket, ez szintén növeli az esélyét, hogy megkóstolják, és egyszer majd megszeressék ezeket.
- Beszéljünk pozitívan a saját és gyermekünk testéről! Tudatosítsuk, hogy minden emberi test különböző, de ettől még úgy jó, ahogy van.
- Együnk együtt, nyugodt körülmények között, jó hangulatban! A szülői minta nagyon sokat számít. Ha azt látják, hogy a mi tányérunkra is változatosan, sokféle élelmiszer kerül, és jóízűen fogyasztjuk el azt, az segít, hogy ők is lelkesebben üljenek le enni.
- Mozogjunk sokat, legyünk minél többet a szabad levegőn! Képernyő előtt töltött idő (tv, tablet, számítógép, telefon) 2 éves kortól is maximum (!) 60 perc legyen a nap során (WHO ajánlás).
Miben tud segíteni egy gyermekekkel foglalkozó dietetikus?
Az anamnézis felvétele során kérdéseket teszünk fel, valamint kiértékeljük a gyermek táplálkozási naplóját. Megvizsgáljuk, hogy az étrend megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza-e a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat.
Sok esetben tapasztaljuk, hogy az elégtelen gyarapodás hátterében a nem megfelelő étrend áll. Fontos megjegyezni, hogy a gyermek megfelelő hossz- és súlynövekedése önmagában nem garancia arra, hogy az étrend rendben van. Viszonylag új problémának mondható, néhány évtizede ismert jelenség: a minőségi éhezés. A jólléti társadalmakban jellemző, amikor a gyermek (és felnőtt) elegendő mennyiségű ételt fogyaszt, azonban minősége nem megfelelő, ennek következtében hiánybetegségek alakulhatnak ki.
Megvizsgáljuk a gyermek folyadékfogyasztási szokásait is, ugyanis étvágytalanság hátterében állhat, például az is, hogy túl sok tejet, tejitalt, gyümölcslevet vagy egyéb italt iszik.
Segítünk kiértékelni a gyermek percentilis görbéjét. Előfordulhat, hogy szülőként azt gondoljuk, gyermekünk nagyon keveset eszik, azonban amikor megvizsgáljuk a növekedési görbét azt látjuk, hogy nincs különösebb ok az aggodalomra ebből a szempontból, hiszen megfelelően fejlődik.
Átbeszéljük az étkezés körülményeit: milyen pózban eszik a gyermek, milyen eszközökkel. Ugyanis ezek is mind hatással vannak arra, hogy a kicsik milyen lelkesen ülnek le enni, és mennyi időt töltenek el szívesen az asztalnál. Megvizsgáljuk a napirendet, hiszen hatalmas jelentősége van annak is, hogy a gyermeket hányszor kínáljuk étellel egy nap folyamán.
Recept ötletekkel, valamint hasznos konyhai tippekkel látjuk el a hozzánk fordulókat, amely segítség a mindennapi bevásárlásban, ételkészítésben.
Elérhető online dietetikai tanácsadásom, melynek részleteiért kattints ide.
Írta: Bartus-Preizler Gabriella, gyermekekkel foglalkozó dietetikus
Ha tetszett a blogbejegyzés oszd meg másokkal is, hogy minél több kisgyerekes és kisbabás szülőt segítsen gyermeke táplálásában!
